Minden így kezdődött…
A közúti közlekedésben jelentős változásokat hozott a belső égésű Otto motor 1877-ben, ill. a Diesel motor 1897-ben való megjelen...
A közúti közlekedésben jelentős változásokat hozott a belső égésű Otto motor 1877-ben, ill. a Diesel motor 1897-ben való megjelen...
Az üzemanyag ár, jelentős drágulása a legtöbb esetbe nem a minőség javulása miatt van. Ezt minden felhasználó érezheti!
Az esetek túlnyomó részé...
Modern világunkban a gépek által felhasznált üzemanyagok ára rohamosan nő. Ezzel a ténnyel mindannyian...
E találmány nyilvánvalóvá teszi azt a tényt, hogy a hidrogén – ionok magjai egy különleges mágneses mező hatására összerendeződnek. Ez a jelenség a szénhidrogénekre is érvényes.
Kísérleti úton sikerült kimutatni, hogy a szerves molekulák, így a szénhidrogének is érzékenyek a diamágnességre, és a hatások bizonyos ideig fennmaradnak a mágneses mező megszűnése után is.
A mágneses mezőmódosulást kiváltó hatása bizonyos szénláncok esetében fokozottabban jelentkezik. Elsősorban az üzemanyagokban, nagy mennyiségben jelen lévő vegyületekről (benzol, toluol, xilol), illetve N-oktánokról van szó. Ezek a molekulák laposak és egyetlen szénatom – gyűrűből állnak, amelynek szénatomjai a gyűrűn kívül elhelyezkedő hidrogénatomokat kötnek meg. Vegyük a benzol esetét, amelynek képlete C6H6.
A mágneses mező hatásának kitett benzol molekulában a gyűrűt alkotó szénatomokból elektronok szabadulnak fel, és az elektronok mozgása a gyűrűben nem elhanyagolható mértékű elektromos áramot generál. Ezáltal LORENZ – elvnek megfelelően elektromos erőhatás lép fel, amely ellentétes a hidrogénatomokat a szénatomokhoz kötő erővel.
A normális hőhatás és a mechanikai mozgás következtében a molekulák ütköznek, és a hidrogénatomok könnyen kiszakadnak a fő molekulákból, elveszítve periférikus elektronjukat, amely a gyűrűben kering tovább. Így tehát pozitív hidrogén - ion keletkezik.
Az ion – működésnek ezt az általános módosulását nevezik pozitív ionizációnak.
Ha a folyamat tovább tart, a szénatomok is felszabadulnak.Ha azonban a mágneses mező hatása megszűnik, ezek a pozitív ionok hajlamosak arra, hogy fokozatosan, gyorsuló ütemben visszakapcsolódjanak a szénhidrogén molekulákhoz, miközben az üzemanyag az égéstér felé halad. Ezért tehát a pozitív ionizációt a lehető leghosszabb ideig fenn kell tartani, hogy megakadályozzuk az ionok újrakötődését a kínálkozó molekulákhoz. Vagyis arról van szó, hogy olyan reziduális energiát kell előállítani, amely elegendő ahhoz, hogy legyőzze a molekulákban maradt többi hidrogénatom taszítóerejét, annak érdekében, hogy lassuljon az újra összekapcsolódás, és ily módon a mágneses mező által keltett szétválási folyamat fennmaradjon egészen az égéstérben bekövetkező robbanásig.
A diamagnetikus hatások módosítják az égés során lezajló normál kémiai folyamatot, mivel a nagyobb számban jelen levő pozitív hidrogén – ionok hajlamosak könnyebben összekapcsolódni a szabad oxigén – ionokkal.
Így az az oxigénmennyiség, amelyből egyébként ezek az oxidok keletkeznének, a hidrogénnel egyesül és a vízképződést növeli, ezzel egyúttal csökkenti a szén és a nitrogén oxidok (főleg a CO2) kibocsátását. Így kevesebb energia megy el ezeknek a nagyobb vegyértékű oxidoknak a keletkezésére az égés tehát hatékonyabban megy végbe.
A fölös hidrogén – ionok igyekeznek újrakapcsolódni. Erre akkor van lehetőségük, ha égéstérben lerakódott szénrészecskékkel (korommal) találkoznak. A hatékonyabb égés magasabb üzemhőmérséklettel jár, ami a szénrészecskék egy részének a bomlását okozza. Ezáltal képessé válnak arra, hogy újraegyesüljenek a hidrogénnel, és növeljék a robbanás erejét. Így a szénlerakodás fokozatosan eltűnik. Ennek következtében javul a hővezetés és a folyadékáramlás, a motorteljesítmény jobban megközelíteni a gyártó által megadott induló jellemzőket.